Mindennap arra gondolok, hogy
egyre tágabb körökben érnek
véget az esőcseppek. Végül csak
egy mozdulat lesz, ami a végét
keresi. Ilyen az én szívem is.
Egyre nagyobb körökben ér a
lelkemhez, míg végül, nem leli.
A lélek kioldja magát. A test
széttört fikcióit rábízza a
szívre. S ki tudja, hol maradok
én: itt vagy ott, vagy összetörve.
