Egy apró üstökös haladt át az
égen. Ahogy felszállt hozzá,
lezuhant a szárnya, de így is
emelkedett tovább, mert a
vonzások atmoszférája, mint
lágy tengerben az élő buborék,
átölelte akaratát - szívének
belső jelét. Amikor kiért a
Földön túlra, átégett a
végtelenbe: láthatatlanná vált
testének minden remegése. A
belső bolygó állt pályára az
apró üstökös után szabadon:
s követte őt túl a testen és
szavakon.
