Széttört álmok. Összehúzott
függöny. A Nap kint átvilágítja
az életet. Finom vonalak
végződnek selyemszálak zöld
ölében. A szél köztük
megremeg és ugrik két percet,
a lélegzetvétel gyönyörét oltja
a jövőbe. És elkapja hirtelen
egy madár, áthúzza az ég
felett, színekké omlik össze, s
az idő, nem tudja, mit tehet.
