Új

Kapaszkodó

          Neked adtam a „nincseket”. A te voltál gyönyörét. Hogy minden maradt. Ami széthullt, csak egészen esett szét. És nem tovább, de látni akartam, hogyan küzdöd le magad, mi lesz a semmi, mi végül megmarad. Engem akartál fejteni, pedig kódolatlan az üzenet, nincs tér...
>

Halott tér

          Az élet képződik a szívemben. Egyedül, elhagyatottan, mint fák súlya a ligetben, hová a zöld-tér és a fehér. Két oldal gyöngéje zuhan, te kivirágzol szomorúan, én nevetve semmivé leszek. Ezek azok: a voltak és a lesznek. Hogy mondanám, ha semmit sem tudok? Pillám...
>

December

              Ebben a hónapban is kevesebbet alszom. Szemedért minden nyugtát kiváltanék… a boltból a sanzon, az életből egy kis maradék. Még néhány nap, és egy újabb év nélküled. Úton a fiúk és a lányok, ha lennél, én is úton lennék veled. Ki tudja, mit néznénk...
>

Csak neked

          Hajnalban csak te vagy a vágyam. Egyébként már kiléptem az ajtón és munkába álltam egy poros üvegben. Én vagyok a dísz, a díszlet. Kész lett a tegnapi vágyam, te kivágtad a szívedből, ahogy mindig. Hogyan adom vissza, ha semmi vagyok, és mindig csak belőled, nem...
>

Néha

          Valami kell néha… ülni önmagammal és nézni a semmit. Az ütött-kopott hangokat a falon, de néha az kellene, hogy itt légy a nyugodt bal oldalamon. A jobb akkor is törne, zuhogna, de te nem látnád szemedre, mert a szívem balra zárt a te szívedre. És néha az kellene,...
>

Valami enged

          Valami enged… a következő kör ingyen van. Egy szép estét akartam, s mondani, hogy tudom, de lebbent az éjszaka és fény tört az úton… lábam összeakadt, zuhantam. Kövek árnyéka zúzta össze a vállam, mert a váll büszke, neki kell minden, de nekem fájt, hogy nem...
>

Az én befejezésem

          Te tűkön ülsz és párnákra hajtod fejed. Két ellentét végzetét őrzi a szíved. Ha maradnál, tudnád, hogy ki vagyok, ha mennél, elvinnél magaddal. Gyűlölsz és szeretsz, így maradok meg neked. Behunyt szemed mögé is látsz engem. Nem engedek, mindhalálig tart téged a...
>

Végül egyedül

          Szeretni kell. Mint vészmadár súlya, gyönge kláris. És én szeretlek, bár több élet választ el már is. S behozhatatlan előnyöd, mint csillag fénye és a csillag… te tudod. Tanultuk együtt és külön, hogy más a szív és a lélek, ha a szemed behunyod. Hunyd szemed,...
>

Anschluss utópia

Emberi porszemek, akik szentjánosbogarat akarnak oda ültetni, hol csak a bogár szót hallják undorodva. A tudatuk leragadt a kollektív tudatnál, a semmi egyéb jellemzi őket, ők a töltelék. Érinthetetlenek, a valódi érintés taszítja őket; engem pedig ők. És mégis hatásuk alatt vagyok. Jellemezd a...
>

Ősz

          Így sírsz majd akkor is, gyöngén, mint egy őszre hulló falevél, mikor szívem forgó tengelyén megáll a hozzám hozott őszi szél. De sírj csak, szíved legyen rá. Minden könny, legyen az én vétkem. Te maradj mindig hű hozzá, hisz nem vétek, ha szívből...
>

Gyönge ág

                    Aki hozzád ért, nem tudta kihez ér. Aki látott, az nem láthatott. A nyugvó köd alján szép az idő. Mint színezüst az út és fut szél. Nyomában őz lelke, mint az eső, a földre hulló csönddel beszél. Két végzet esküje szól,...
>